Fél Magyarországon át a WISZ-ig

A Bács-Kiskun megyei Jánoshalma légvonalban sincs közel Debrecenhez, nem beszélve arról, ha tömegközlekedéssel indul el az emberfia – a helyi hittanosok egy volt WISZ-es vezetésével bátran vállalták az utat, hogy meglátogassák szakkollégiumunkat.

Amíg mi Hosszúpályiban vendégeskedtünk, alumni hallgatónk, Balogh Róbert és csapata már javában úton volt az Alföld kellős közepéről a cívisvárosba – azaz fél Magyarországon keresztül, ahogyan ő fogalmazott. A jánoshalmai és kiskunhalasi missziós gyülekezeteket Istentől kapott lelkesedéssel irányító lelkésznek nem kell házhoz mennie cigánysori történetekért, de mindig jó, ha a fiatalok újabb és újabb inspirációkat kapnak a tanuláshoz, legyen szó általános, vagy középiskolásokról – sőt, óvodásokról is, ahogyan azt pénteken délelőtt láthattuk.

Itt jönnek képbe a wálisok, intézményünk hallgatói és az őket nap mint nap segítő kitartó munkatársi csapat. A nálunk élők-tanulók azok, akik nehéz körülmények között felnövekedve is elhatározták, hogy szeretnének valakik lenni, akkor is, ha a kemény valóság és a környezet azt diktálja, hogy semmire sem viszik az életben. Bizony, a jánoshalmaiak között is vannak olyanok, akiknek a továbbtanulás sokszor csak álom, vagy éppen a közösség ereje rossz irányba húzza őket.

A Wáli István Református Cigány Szakkollégium kulcsállomás lehet annak a bizonyos álomnak a teljesítése felé. Nyelvvizsga, mentor, szakmai továbbképzések, ösztöndíj, lakhatási lehetőség és nem utolsó sorban építő, keresztény közösség – említette Mózes Áron intézményünk igazgatója a fiatalok előtt a WISZ-tagság előnyeit, bizonyítva, hogy Debrecenben van egy hely, ahol az egyetemi tanulmányok mellett rengeteg hallgató erősödhet meg hitében, identitásában, és szakkollégium vezetésének segítségével mindenki bátran vághat neki a felnőtt életnek. Mottónk is erre utal: WISZ - A célodhoz wisz!

Bármennyire is a serdülés időszaka, a tinikorban mindannyian átéljük-átéltük a szégyenlőség bizonyos fokát, így a WISZ-ben vendégeskedők sem nagyon akartak megszólalni közöttünk – ám bizton állíthatom, hogy a legtöbb fiatal szívében látszott a vágy, hogy tegyen valamit a cigányságért, gyülekezetéért, településéért, az egész országért.

Erre a vágyra mert igent mondani néhány éve Balogh Cintia Deborah, Katona Csaba és Torner Bernadett is, akik a Wáli István Református Cigány Szakkollégium segítségével harcolnak álmaikért. Sokaknak ismerősen csengtek Debi és Csabi szavai, akik általános iskolát végzett szülők gyerekeiként, ha nem akartak volna továbbtanulni, szinte biztos, hogy nem találkozhattak volna a jánoshalmaiakkal. Történeteik a gyerekkori nehezebb életkörülményekről, a küzdésről és kitartásról élő példaként állították őket a srácok és lányok elé.

Detti arról mesélt a fiataloknak, hogy milyen nem cigányként egy cigány szakkollégiumban élni és tevékenykedni – hiszen intézményünk kiemelten fontosnak tartja, hogy közösen dolgozzunk a saját és utódaink jövőjért. Bízunk benne, hogy a hétvégén a Debrecen nevezetességeit, többek között a Református Nagytemplomot, valamint a híres kollégiumot megtekintő hittanos csoportnak elültethettük az ebben való hit magjait.

Ide kattintva nyílik a jánoshalmaiak látogatásáról készült galériánk!

Dezső Attila